diohejban

Dimitrij utan plovdivba mentem, ahol kicsit korulneztem, talalkoztam az egyik helyi bolonddal, aki kicsit beszelt angolul, ugyhogy eldumaltam vele haromnegyed orat. Felajanlotta a lakasat, hogy barmikor alhatok ott, es ott van kozvetlenul a foteren. nem eltem vele. Elvonultam egy parkba, ahol rendbeszedtem magam, meglatogattam egy netcafet (80 ft per ora :)) majd ugydontottem, hogy hazaindulok kipakolni a taskam nagy reszet, beadatni egy oltast es az attilat ravenni, h egy hetre csatlakozzon hozzam.
3 ora alatt par kamionon es Sofian tul voltam mar, egy bar kerthelyisegeben talaltam szallast, ahol egesz ejjel duborgo zenet kellett elviselnem, de legalabb megengedtek h ott maradjak.

Az este meg, ahogy probaltam stoppolni, megint megallt egy meleg, es a ferfiassagomat dicserte, te mondtam, hogy abbol ma nem eszik, es elkuldtem a fenebe.

Reggel 7kor a hatar fele vettem az iranyt, lekuzdtem a maradek 30 kmt, majd gyorsan atjutottam a hataron. A tuloldalon megvolt az elso igazan hosszu varakozas a tuzo napon: 5 ora. Egy algeriai francia sraccal utaztam belgradig, aki orulteket elozott, es kozben egy kazettat forditgatott, amin vilagzenek voltak, de foleg afrikaiak. Minden szam elejen mondta a dal eloadojat, meg hogy melyik orszagbol valo, majd elkerekedett a szeme mindig, hogy egyiket sem ismertem. A vegere hozzaszokott, es hagyott is aludni 1 orat, bar mikor felebredtem mondta, hogy hangosabbra teszi a zenet, hogy ne aludjak el megint. Nem ellenkeztem, bar nem gondoltam volna, hogy a radio bir nagyobb hangerovel jatszani. A Mount Blanc kozeleben penzugy tanar volt emberunk, es gyer angol tudasa ellenere viszonylag beszedes ember. sajnos.

Belgradban fel ora alatt vett fel egy ujvideki szerb, egy egyes golffal, es bar nagyon keveset beszeltunk, latszott rajta, hogy nagyon rendes ember, es tudtam elore hogy pozitivan valunk el. A vegen megszoritottuk egymas kezet, ajanlotta a jovo evi exit fesztivalt ujvideken, megadta az email cimet, es mindezzel eloszlatta az eloiteleteimet a szerbekkel kapcsolatban.

Kicsit rontott a kepen ket szerb rendor, akik miutan megneztek a taskamon a zaszlot, mondtak, hogy illegalis stoppolni, es hagyjam abba. En arrebb mentem 15 metert, es kicsit mintha nem ertettem volna meg, amit mondanak, tovabb folytattam. Ok vegig neztek, majd miutan elmentek megbuntetni egy kamiont, visszafele jo nagyot dudaltak ram es jo kozel hajtottak el hozzam. Gondoltam, hogy kar kesztyut huzni, es nem mondtam semmit. Nem sokkal kesobb megallt egy helyes magyar par, akik az 55os utig vittek, majd onnan este 10 korul megkaptam a fuvarom egeszen a hazunk ele egy bajai sractol, Dusantol es baratnojetol, Erzsitol. Mivel eddig ok lehetnek az egyetlenek, akik olvassak a blogot a soforok kozul, ezuton koszonom nekik a kedvesseguket es a fuvart.

Kepek kesobb.